Prológus

Szerző: -
Négy évvel ezelőtt két megszeppent kislány lépett át a hatalmas vaskapun, ami egy új élet lehetőségeivel kecsegtetett számukra. Mosolyogva fogták meg a másik kezét, s együtt indultak el a homokszínű macskaköves úton, mely néhol meglehetősen hosszúnak és göröngyösnek bizonyult. A két kislány az évek során lassanként felcseperedett, noha szöges ellentétei lettek egymásnak, barátságuk töretlen maradt.  Ketten voltak a világ ellen.
Azonban azt egyik lány sem gondolta, hogy az utolsó nyári szünetről visszatérve, gyökeresen megváltozik az életük. Beleértve az annyira imádott zenekarjukat, aminek Emily hű rajongója lett, Alice pedig a vokálosa.
S ennek tetejébe még valami más is megváltozik bennük, amikor nem várt találkozások részesei lesznek. Mégis hogyan élik meg a váratlan fordulatokat az életükben? Hogyan tudják uralni a saját érzéseiket, amikor a hormonok szenvedélyesen tombolnak bennük, mindeközben az év végi vizsgákra is készülniük kell? Vajon ugyanolyan töretlen marad a barátságuk a sok megpróbáltatás ellenére? Egyáltalán megtalálják a szerelmet, amire lelkük mélyén mindketten vágynak?


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

9. Gondok... gondolatok...?

Szerző: -
Kép
* * * Alice POV * * * Nagyon meglepődtem, mikor Emily beszámolt a mosdóban történtekről, egyszerűen nem tudtam hová tenni a két srác viselkedését. Míg Castiel engem faggatott a bandánkról, addig Lysander Emily lelkét próbálta valahogy ápolni. Vagyis inkább csak megismerni. De mégis miért tették ezt a rivális banda tagjai? Hiszen, nekik az csakis az előnyükre válhat, hogy az úgynevezett konkurencia nincs többé, ők pedig végre szárnyalhatnak a zenéikkel. Előttük minden lehetőség... Persze, mikor hazaértem, anya egyből nekem esett, az egész nappalit körbejárta aggodalmai közepette, ám mégsem haragudott rám. Valahogy mindig megértette minden tettemet, kicsi korom óta, egyedült azt kérte tőlem cserébe, hogy mindig mondjak el neki mindent, ami bennem van. Ne legyen előtte semmilyen titkom, s így tud majd biztosan segíteni rajtam. Még a fiúkról is hajlandó volt beszélgetni, s nem feledkezett meg arról, milyen is tud lenni egy lány első szerelme. Persze féltem Lucasról mesélni, de ami...
További információk

7. Létezhet vigasz...?

Szerző: -
Kép
* * * Alice POV * * * Bármennyire is szerettem volna, nem tudtam Kentinnek elmondani, mi történt velünk, annak ellenére sem, hogy mindig is támogatta a zenekart és azt, hogy vokalista legyek Thomas mellett. Emilynek sem ment olyan könnyen, hogy beszéljen az elmúlt napokról, neki is fájt odabent, hiába nem akarta mutatni. Velem együtt szenvedett. Még az osztályfőnökünk érkezése sem törte meg a melankóliámat, csak meredtem magam elé, fel sem fogva a szavait. Emily próbált valamennyire koncentrálni Miss Larbaud mondataira, de nekem kevésbé ment. Csupán az zökkentett ki, mikor a mindig későn betoppanó társaink zuhantak be az ajtón. Nagyot sóhajtottam, ahogy elsétáltak a padok között, aztán le is vágódtak a leghátsóba. Emilyre pillantottam, aki szokatlanul furcsán viselkedett. Soha nem érdekelte az a két fiú, most mégis rájuk nézett, s kisvártatva én is követtem tekintetét. Az iskola rosszfiúja és annak legjobb barátja ücsörgött a két székben. A vörös, félhosszú hajú srác ujjai köz...
További információk

6. Egy új kezdet

Szerző: -
Kép
* * * Alice POV * * * Mikor megéreztem Emily karjait a derekam köré fonódni, hirtelen meglepődtem. Éreztem, ahogy elázik a pólóm, és hallottam Emily halk szipogását. Nem foglalkoztam a nedvességgel, addig abban a pózban maradtam, míg Emily megnyugszik. Fogalmam sincs, mennyi ideig tartott, míg álomba sírta magát, de nem is érdekelt túlzottan. Csak az, hogy elapadjanak a könnyei. Másnap reggel egyedül ébredtem fel, Emily nem volt már mellettem. Az órámra néztem. Tudtam, hogy ha most nem mászok ki az ágyból, akkor sosem érünk be a suliba, arról nem beszélve, hogy egy halom nem fogadott hívás és olvasatlan üzenet villogott a telefonom kijelzőjén. Mindegyik anyától. Fel kellett volna hívnom előző este, de képtelen voltam megmondani neki az igazat akkor. Miután kiütöttem az összes üzenetet és hívásokat, persze azonnal a fülemhez emeltem a telefont és beszámoltam anyának a történtekről. Egy alapos fejmosással természetesen rögvest gazdagabb lettem, de azért igyekezett megértő anyak...
További információk